250

Kistérség

Pogányszentpéter Község a Csurgói Kistérség része

Fekvés

496,19 km2–es területével a csurgói kistérség Magyarország dél-nyugati részén, Belső-Somogy tájegységben, a Közép-Dráva Völgyben található, a Kelet-Zalai dombság és a Nyugat - Belső Somogy dombságának találkozásánál található. Somogy megyében az egyik legkisebb térségnek számít. A Dél-Dunántúli régió területének 3,5%-át teszi ki, a megye területének, pedig 8,2%-át öleli fel.

A térség központja, Csurgó Nagykanizsától 25, Kaposvártól 80, Budapesttől 260, Zágrábtól 137, Rijekától 310, Ljubljanától 254, Trieszt-Koperttől 337, Gráztól 204, Milánótól 443, Banja Lukától 221, Szarajevótól pedig 468 kilométerre van.

A csurgói kistérség 18 településből áll, mely a következőképpen oszlik meg: egy város, egy nagyközség, 16 község. A települések közül öt, zsáktelepülés.

Domborzat

A legújabb tájkutatási eredmények alapján a kistérség Belső- Somogy tájegységen belül, a Közép-Dráva Völgyben található, a Kelet-Zalai-dombság és a Nyugat-Belső-Somogy dombság találkozásánál. Délről a Dráva folyó húzódik természetes határként. Somogy legkisebb tájegysége, maximum négy kilométer szélességű sávban, Őrtilostól Drávatamásig hetven kilométer hosszúságban nyúlik. Ezen a tájon, mint az ország legnagyobb részéhez hasonlóan a földtörténet harmadkorában keletkezett pannon tengeri üledékére rakódtak rá pleisztocén és a holocén képződmények: a lösz, homok ártéri hordalék.
A mai felszínen a völgyek jelzik a főként ÉNY- DK- i irányú, valamint az erre merőleges törésvonalak helyét. A törések mentén a szél munkája mellett döntő jelentőségű a vizek szerepe, melyek nagyobbrészt az adott töréses árkokban helyezkednek el.
A Csurgói dombok kialakításában meghatározó szerepet játszott a területén végighaladó erősen kanyargó Dráva folyó, mely nagy mennyiségű hasznosítható nyersanyagot eredményezett. A homokos térszínek ritkák a kistájon, uralkodóbb felszíntakaró a lösz, melynek gazdag formációit - löszpartok, löszmélyutak - megtalálhatjuk a városka és a környező települések szőlőhegyein is.
A táj valamivel magasabb a Marcali-hátnál, és felszíne élénkebb, változatosabb. Csurgó átlagosan 140-l50 méter tengerszint feletti magasságon fekszik.

Éghajlat

Térségünk különleges helyzete, földrajzi fekvése miatt éghajlata is eltér a megye többi területétől, sőt országosan is egyedüli a mikroklímája. Ennek oka az, hogy három különböző tájegység találkozik itt.
Mindhárom terület hatása érvényesül a térség időjárásának alakításában. A legjellemzőbb a jelentős mennyiségű csapadék (évi 800 milliméter felett), amely az Adriai tenger közelségének tudható be. Amíg a hasonlóan esős Kőszeg, Sopron és a zalai területek az Atlanti Óceánról kapják a csapadékot, Csurgó délnyugatról a Genovai Ciklon hatására.  Éghajlatunk a mediterrán jellegű.
Jellemző Csurgó időjárására az augusztus végén, szeptember elején érkező csapadékos idő, ami kedvez a térségben fellelhető gombafajok szaporodásának, de jellemző a február eleji felmelegedés is.
Az uralkodó szélirány északi és nyugati, a januári középhőmérséklet -1oC a júliusi +19 oC, a sokévi átlag +10 oC.
A hőmérséklet sokkal kiegyenlítettebb, mint Nagykanizsán. A berek közelsége az oka a magas páratartalomnak, ezért sok a ködös reggel, és még nyáron is számottevő a harmatképződés. A lisztharmatnak kedvező klíma miatt meg kell választani azokat a rezisztens növényeket, amelyeket termeszteni szeretnénk.

Közlekedés

 A kistérség nemzetközi kapcsolatainak fő hordozói a pán-európai korridorok, amelyeknek célja a közép-kelet, valamint a kelet-európai, illetve az EU-országokkal való összeköttetés megteremtése. E korridorokon, elsősorban a határátkelőhelyek közvetlen térségében épülnek ki az új inter- és multimodális, közúti és vasúti logisztikai és ipari központok. Csurgó és térsége hazánk délnyugati határán, az V. transzeurópai korridoron helyezkedik el. Ennek fő ága (V/a.) Lvov-Budapest-Ljubljana-Trieszt-Velence irányú, amelynek egyik fő eleme a Budapest-Nagykanizsa-Tornyiszentmiklós (Szlovénia) útvonalú M7-es autópálya/gyorsforgalmi út.

A térségben keletkező és oda irányuló forgalom számára jelenleg nem áll rendelkezésre semmiféle gyorsforgalmi út, amely lehetővé tenné a térség gazdasági potenciáljának növelését. A közlekedést, elérhetőséget tekintve nagy előrelépés, hogy 2002-ben elkészült és 2006-ban aktualizálásra került az Iharosberényt Sanddal összekötő út engedélyezési terve, mely Csurgótól 18 kilométerre fekvő, 6,5 kilométeres útszakasz és amelynek megvalósítását követően Budapest és az M7-es elérhetősége kb. 25-30 km-rel csökkenne.

Továbbá elkészültek a Porrogszentpál-Nemespátró és Szenta-Zrínyi telep, Gyékényes-Berzence összekötő út engedélyezési és kivitelezési tervei. Az utak kivitelezése több százmillió Ft-ot venne igénybe, melyek megvalósítása EU források bevonásával lehetséges.

Az V/b korridor Fiume-Zágráb-Budapest irányú. Ennek egyik fő eleme a Budapest-Pusztaszabolcs-Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes-(Horvátország) vasút, a másik pedig az M7-es autópálya leágazó szakasza, Nagykanizsa-Letenye-(Horvátország).

E korridorok fő rendeltetése a magisztrális közlekedési kapcsolatok javítása, Horvátországgal és Szlovéniával (Zágrábbal és Ljubljanával), illetve az észak-adriai kikötőkkel (Fiume, Trieszt-Koper) és Észak-Olaszországgal. Csurgónak az említett vasútvonalon intercity megállóként is szolgáló vasútállomása van, s a gyékényesi vasúti határátkelő is csak mintegy 10 kilométerre fekszik. A Budapest-Gyékényes-Zágráb vasútvonal villamosítva van.

Az itteni állat- és növény-egészségügyi állomás, határátkelő figyelembevételével nagyszerű lehetőség kínálkozik ebben a térségben egy korszerű logisztikai központ kiépítésére. A gyékényesi közúti határátkelő megnyitásával –amely közel két milliárdos nagyságrendű beruházás lenne- kapcsolatos tárgyalások már folynak, a tanulmánytervek elkészültek. A térség másik határátkelőhelye Berzence.

A közlekedési infrastruktúra kiépítetlensége a gazdasági fejlődés egyik legkomolyabb akadályát jelenti. A térség közúthálózata változatlan minőségű, állaga folyamatosan romlik. Ugyanakkor a gépjárművek száma folyamatosan emelkedik. A térség közúthálózatának sűrűsége 100 km2-re jutó főút tekintetében megközelítőleg a fele, a megye illetve a Dél-Dunántúli régiónak. Az egyéb országos közutak állapota is elmarad mind a megye, mind a régió átlagától.
 
Vasúthálózat tekintetében a csurgói kistérségben Inke, Iharosberény, Iharos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentpál, Somogycsicsó, Somogybükkösd, Zákányfalu kivételével valamennyi település vasút menti település, állomással vagy megállóval rendelkeznek.

Népesség, népsűrűség

A csurgói kistérség népesedési viszonyai a régióéhoz hasonlóan előnytelenül alakulnak.
A kistérség lakónépessége 18 247 fő, a tavalyi évhez képest 392 fővel kevesebb.

A kistérség a megye egyik legritkábban lakott területe, a népsűrűség 36,77 km2/fő, de nincs az öt legrosszabb helyzetben lévő kistérség (Sellyei, Sásdi, Marcali, Lengyeltóti, Tabi) között. A népsűrűség Csurgón és környékén még nagyobb, közelít az országoséhoz (110 fő/km2). Az európai unió népsűrűségi kategóriái szerint, ahol a népsűrűség, az országosnak az 50%-át nem haladja meg, elnéptelenedés fenyegeti az adott települést. Kistérségünk települései közül, az EU kritériumok szerint több mint felét, pontosan 15 települést elnéptelenedés veszélye fenyegeti.
 
Statisztikai kimutatások szerint a Dél-Dunántúli régióban 1980-2005 között a 60 évesnél idősebbek népességbeli aránya 17%-ról 21,04%-ra emelkedett, a csurgói kistérségben pedig ez az érték szintén magas, 21%. Vándorlási egyenlegünk 1998-2002 terjedő időszakban a Népinfó adatai szerint a következőképpen alakul : 2 946 fő hagyta el a csurgói kistérséget, ebből állandó lakóhely változtató 1517 fő, ideiglenes lakóhely változtató 1 429 fő hagyta el ideiglenesen vagy végleg a kistérséget. Ez a tendencia napjainkig folytatódik. Ennek egyik oka, hogy a továbbtanulási lehetőségeknek csak korlátozott hányada hasznosul helyben. A felsőfokú intézményekben végzők jelentős része nem tér vissza szülőhelyére, fiatalon bekapcsolódik a migrációs mozgásba.

A 240/2006. (XI. 30.) Korm. rend. alapján a csurgói kistérség a 48 leghátrányosabb térségek közé sorolható mivel társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések alkotják.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség

A Csurgói térségben folyamatosan romlik a foglalkoztatási helyzet, ezt mutatják a népesedési, álláskeresési adatok. 2002-ben az álláskeresők száma 1089 fő, 2004-re ez az érték 18%-kal nőtt. 2006 novemberében a munkaerőpiacról kiszorultak száma 1831 főre emelkedett, ez 68%-os növekedést jelent a  2002. évhez viszonyítva. 

Az adatokból megállapíthatjuk, hogy a térségre kedvezőtlen munkaerő piaci pozíció jellemző.

A regisztrált álláskeresők összetételét tekintve férfiak vannak nagyobb arányban. A legfrissebb adatok szerint 1831 fő a regisztrált álláskeresők száma, ebből 808 fő nő és 1023 fő férfi. Foglalkozás szerint, 1616 fizikai és 215 szellemi a nem foglalkoztatott.

A táblázatban szereplő adatokat a 2005. évi adatokkal összehasonlítva megállapítottuk, hogy Csurgón 40%-kal növekedett a regisztrált álláskeresők száma. Az 5,3%-os munkanélküliségi ráta növekedése a 4%-kal növekedő gazdaságilag aktív lakosok számából is következik. A térség központi településén a regisztrált női álláskeresők száma 55%-os növekedést, a regisztrált férfi álláskeresők, pedig 34%-os növekedést mutat a 2005. évi adatokhoz képest. A csurgói kistérség egészének adatait vizsgálva, a regisztrált álláskereső nők száma 46%-kal, a férfiak száma 24%-kal nőtt. Így elmondható, hogy a nők kedvezőtlenebb munkaerő piaci helyzetben vannak a térségben. A kisgyermekes anyák nehezen találnak vissza a munkaerőpiacra, állandó munkahely-találási nehézségekkel küzdenek.  Több éves távollétük alatt megkopik a munkavégzéshez szükséges tudásuk, a munkáltatók elutasítóak velük szemben. A család és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások hiányosak. A meglévőkhöz szűk körű a hozzáférés. Ez a helyzet akár évekig veszélyezteti a családfenntartáshoz szükséges jövedelem biztosítását. A környező településeket vizsgálva elmondható, hogy 2006-ban bizonyos községekben kedvezőtlenebbül alakult a regisztrált álláskeresők száma. Zákányfaluban 88%-os, Iharosban 68%-os, Gyékényesben 35%-os, és Berzence községben 32%-os növekedés tapasztalható a 2005. januári adatokhoz képest. Táblázatunkból jól látható, hogy Inke településen a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (40,9%). Ez a helyzet egyrészt a gazdaságilag aktív lakosok 4%-os növekedésével magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy az aktívak közel fele regisztrált álláskereső.

Foglalkoztatási szempontból jelentős különbségek tapasztalhatók. A régióban, a legnehezebb helyzetben lévő térségek: Sellyei (26,2%), Szigetvári (25,4%), a Csurgói kistérségben 21,9% a 2006. augusztusi adatok alapján.

A Csurgói kistérségben jelentkező kedvezőtlen munkanélküli helyzet, a reálgazdasági folyamatok eredményeként jött létre. Vállalkozások, munkakörök szűnnek meg, üzemek kerülnek felszámolás alá. Tovább súlyosbítja a helyzetet, a foglalkoztatók hiánya miatt, a tartós álláskeresők arányának növekedése.

Új, kedvezőtlen jelenség a magasan képzett álláskeresők problémája is. Kevés a térségben a főiskolai, egyetemi végzettséget igénylő munkakör. Számukra a környező városközpontok sem nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget, így önhibájukon kívül ők is tartós „semmittevésre” vannak ítélve, képzetlen sorstársaikkal együtt. Ez a szűk réteg még az átképzés lehetőségében sem reménykedhet, többségük pályaelhagyásra, elvándorlásra kényszerül.

A csurgói kistérség olyan értelemben is hátrányos helyzetű, hogy a sok aprófalvas község nehezen megközelíthető. A településekről a foglalkoztatók megközelítése körülményes. A MÁV és a Volán járatai számszerűleg nem kielégítőek.

A csurgói kistérség sajátos munkaerő piaci jellemzője az alacsony iskolázottsági szint. A diagramm is jól mutatja, hogy a legtöbb munkanélküli (42%), iskolai végzettségét tekintve nyolc általános, 8% pedig nyolc osztálynál kevesebbet végzett. A szakmunkásképzés nem reagált a munkaerőpiac változásaira, emiatt a végzett szakmunkások 31, 5%-a nem talál állást a szakmájában. A többiek más területeken dolgoznak, miközben több ágazat jelentős szakképzett munkaerőhiánnyal küzd. A középiskolát végzett munkaerőpiacról kiszorult álláskeresők 9%-kal, míg a gimnáziumot végzettek 6%-kal növelik a munkanélküliek táborát. A felsőfokon végzett munkanélküliek száma jelentős, lakóhelyükön nincs a képzettségüknek megfelelő munkalehetőség.

Jövedelemviszonyok
 
Magyarországon a bérek színvonala elmarad az Európai szinthez képest. Az országos átlagkereseteket nézve jelentős eltérések vannak a régiók és megyék között. A Dél- Dunántúli régió bruttó átlag fizetései elmaradnak a Közép-Dunántúli és Közép-Magyarországi bérekhez képest. A KSH adatai szerint a Somogyiak bruttó bérek alakulásában is az utolsó helyen állnak. Az elérhető átlagkeresetek meg sem közelítik a Budapesti átlagkereseteket.

Térségünkben az alacsony munkaerő piaci részvétel jelentős inaktivitással párosult. Csurgó és vidékén az elmúlt évben megsokszorozódott a jövedelempótló támogatásban részesülők és az ellátatlanok aránya. A legfrissebb adatok szerint a csurgói kistérségben 741fő kap szociális segélyt, 635 fő ellátatlan.

Az átlagnál jóval nagyobb mértékben fenyegeti a szegénység az egyedülállókat, egyszemélyes háztartásokat, nagycsaládosokat, romákat. Jelentős gondot okoz az alacsony képzettséggel rendelkezők száma. Ők nehezebben találnak megoldást jövedelmük átmeneti, tartós kiesésére. A közmunkaprogramok sem oldják meg a térség szociális segélyezetteinek problémáját.

Mezőgazdaság

A kistérség teljes területe 49. 618 ha, ebből mező- és erdőgazdasági terület 35. 852 ha. A térség alapvetően mezőgazdasági jellegű, kiterjedt erdőgazdálkodással. Az itt élők egy része mezőgazdasági tevékenységből biztosítja megélhetését, őstermelőként, mezőgazdasági vállalkozóként, termelőszövetkezet, gazdasági társaság alkalmazottjaként.

Térségünkben a szántóföldi növények közül legnagyobb területen kukoricát termesztenek. Termőterület nagyságának függvényében következik a csemegekukorica, vöröshagyma, repce, őszi búza, tritikálé, burgonya, őszi árpa, tavaszi árpa.

Inke, Berzence, Somogyudvarhely körzetében jelentős burgonyatermesztés folyik, mely települések beszállítói az országos hírnévvel rendelkező SOLANUM Kft. - nek. A holland kapcsolatokkal bíró cég fő profilja a vetőburgonya termelés, mely 68 fő foglalkoztatását vállalta fel.

Gyümölcstermesztés elsősorban Porrogszentpál, Porrog, Porrogszentkirály községek területén jellemző: alma (főként őszi fajták), körte, meggy. A térségben termett gyümölcsök helyben történő feldolgozása nem megoldott, a felvevőpiac hiánya is problémát okoz.

A térségben jelentős a bogyós gyümölcstermesztés (málna, szeder, ribizli). Csurgói HEGEDŰS Rt. foglalkozik a gyümölcsök átvételével és feldolgozásával. Hűtőháza 25 embernek adott ebben az évben megélhetési lehetőséget.

A kecskeméti FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet szerint a térség területének 90%-a kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, mely komoly motivációt ad a helyi tájborok nemzetközi minőségű termelésének. Így a kistérség kiemelt feladatának érzi a Drávamenti borút infrastruktúrájának megteremtése. 30km-es úthálózat kiépítése térség szőlőhegyeinek összekötésére. (Csurgó, Csurgónagymarton, Zákány Látóhegy, Porrogszentkirály, Gyékényes településeinek összekapcsolása).  A legelterjedtebb szőlőfajták: Noa, Elvíra, Izabella, piros és fehér Dera Ware.

Díszfaiskolai termesztésnek kedvez a térség éghajlata, ugyanis a levegőben lévő nedvességnek és páratartalomnak nagy jelentősége van. Térségünk területén a csapadék eloszlása 800-900mm körül van évente. Itt a tavaszi és őszi évszakokban jelentkező fagyok határnapjai kihúzódnak. Nevelnek tűlevelűeket (erdei, normand, duglas). Díszfaiskolai termesztésen belül örökzöldek közül számos tujafajta, cédrusok, örökzöldek és lombhullató cserjék és fák alap-oltott fajainak termesztésével foglalkoznak. A növénytermesztés ezen ága Őrtilos, Zákány, Zákányfalu, Gyékényes területére koncentrálódik. Ezt a tevékenységet a termesztők vállalkozói formában végzik, de őstermelők is foglalkoznak vele.

A csurgói kistérség állattenyésztésére a szórványtenyésztés jellemző (sertés, szarvasmarha, birka, baromfi). Sertéstartás Gyékényesen, birkatenyésztés Somogybükkösdön, baromfitenyésztés pedig Őrtilosban, Somogybükkösdön és Porrogszentkirályon jellemző. A szarvasmarhatartás háttérbe szorult.

Ipar

A térség iparának helyzetét jelentősen meghatározza, határhoz való közelsége. Nem telepedhetett ide jelentős ipari gyár, üzem. Ez a több évtizedes probléma újra és újra visszaköszön. Csurgó és vidékének változást hozhatott volna az Ipari Park terveinek megvalósítása, amely időközben meghiúsult.

A csurgói faüzem lassú fejlesztéssel a világháború után kezdte meg a beruházásokat. A faüzem átalakulása után CS-FA Kft-ként működik, 221 főnek ad biztos megélhetést. Parketta, fűrészipari termékek gyártásával foglalkozik, elsősorban exporttermelésre specializálódott.
WEITZER PARKETT HUNGÁRIA Kft. gyékényesi telephelyén fafeldolgozási tevékenységet folytat, 40 főnek ad munkalehetőséget.
A METALLUX ipari szövetkezet, galvanizáló berendezéseket gyártó üzem, 55 főt foglalkoztat. Hazai piacokon kívül Ausztriába és Kínába is eljutottak termékeikkel.
Érdemes említést tenni az AERO PACK Kft. csomagoló üzemről, amely áruház és étteremláncok, ellátásáról gondoskodik. Az elmúlt években 100 főnek adott munkát, ma alig 50 fő keresi itt a megélhetést.
Egy új ipari vállalkozás kezdte meg idén a működését Csurgón, jelenleg 30 fő foglalkoztatásával. A DINAMYC Kft. 150főre szeretné a jövőben fejleszteni a dolgozók létszámát.

Környezetvédelem

A környezet és természetvédelem oldaláról megállapítható, hogy kistérségünkben ezt a témát kiemelten kell kezelni. A védetté nyilvánított területek aránya 10,4% (5176 ha) ez magasabb a megyei (4,8%) és az országos (8,2%) átalagnál is, viszont a környezetvédelmileg érzékeny területek aránya 51,4% (25499 ha) csaknem háromszorosa a megyei átlagnak és hat és félszerese az országosénak. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek közül a Duna-Dráva Nemzeti Park aránya a legjelentősebb. A Nemzeti Park 5164 ha-os kistérségi területéből 31,5% (1629 ha) fokozottan védett.
A térségben szilárd hulladék gyűjtését a nagykanizsai kirendeltségű Saubermacher Kft végzi. De még mindig probléma, hogy nagy az illegális lerakások száma. Jókora lépés lehet a hulladékgazdálkodás tekintetében, hogy a térség településeibe kapcsolódtak a Mecsek-Dráva települési szilárd hulladékkezelési projekt elindításával kapcsolatosan.
Az állati hulladék megoldására 5 hely kiválasztása megtörtént, a hozzá kapcsolódó tervek is elkészültek. Tároló konténerek beszerzése még kívánatos.

Turizmus
Szállás és vendéglátóhelyek

A vendéglátóhelyek száma 2000-2005 között viszonylagos állandóságot mutat. A csurgói kistérség a vendéglátóhelyek számát tekintve a középmezőnyhöz tartozik. A régió szálláshely kínálata 2002 óta folyamatos csökkenést mutat. 2000-hez képest az országos 2%-os növekedéssel szemben a régióban 3%-os visszaesés jelentkezett. A régióban a rendelkezésre álló szálláskapacitás legnagyobb hányadát panziók biztosítják, ezt követik a szállodák, nyaralóházak. A legkisebb részarányt a turistaszállók, kempingek képviselik. Somogy megyében a szállodák részaránya kimagasló, a régió szállodai férőhelyeinek 80%-a itt található. A Dél-Dunántúlon, a Balaton-parti térségek mellett a pécsi, a kaposvári és a siklósi rendelkezik a legtöbb férőhellyel. A régióban, a siklósi emelkedik ki 1000 férőhelyes szálláshelyével. Nem csak a régióra, a csurgói kistérségre is jellemző a kereskedelmi szálláshelyek térbeli koncentráltsága. Míg Csurgón több szálláshely is rendelkezésre áll, addig a kisebb településeken gondot okoz a turisták elhelyezése.
 
Országos szinten a magánszálláshelyek 45%-a a Dél-Dunántúli régióban található, elsősorban a Balaton mentén, valamint a dombóvári, pécsi kistérségekben. A csurgói kistérség területén a magánszálláshelyek száma nem kielégítő.

2000-2005 között a vendégszám alig változott a térség szálláshelyein. A külföldről érkezett turisták tekintetében 30%-os visszaesés volt tapasztalható régiós szinten, a belföldi turizmus viszont élénkült. Míg a régióban a tartózkodási idő 14%-kal csökkent a térségben 12-%-kal és a vendégéjszakák számában is jelentős visszaesést eredményezett. 2006. évi adataink szerint a csurgói kistérségben a vendégéjszakák száma 12 101. Térségünk települései közül kiemelkedik a vendégfogadás tekintetében Gyékényes és Csurgó.
 
Vonzerőkínálat

A vendégkör motivációi
A tapasztalatok szerint a kistérségbe érkező vendégek fő motivációját a természeti adottságok, a kulturális értékek, a sportolási lehetőségek jelentik. A térség társadalmi eseményei, folklórrendezvényei, leginkább a helybeliek igényeit elégítik ki, turisták közül kevesen látogatják a rendezvényeket. A programok elsősorban csak a helyi igények kielégítésére alkalmasak.

Turisztikai marketingtevékenység
A térségben jelenleg nem működik tourinform iroda, mely tájékoztatást, programlehetőséget nyújtana a turistáknak. Nem készült eddig olyan honlap, melyről a térség településeinek összes információja, turisztikai attrakciója elérhető lenne. Kevés a nívós kivitelezésű prospektus, kiadvány, melyek segítenék a tájékozódást és növelné a kistérség imázsát. 2004 óta a Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás hangolja össze szűkös anyagi keretek között a turisztikai és területfejlesztési feladatokat.