250

Látnivalók

Római katolikus templom: Szűz Mária neve kápolna, a Gyümölcsoltó Boldogasszony Római Katolikus plébánia fíliája, plébános Laczkó Angi Gyula (8725 Iharosberény, Csurgói u. 1.)  Mise Pogányszentpéter községben : Vasárnap 10 óra

Evangélikus templom és iskola: Evangélikus: az Iharosberény-Vései Társult Evangélikus Egyházközség fíliája, lelkész  Halász Sándor 8725 Iharosberény, Rákóczi u. 9.T: 82-494-072. A templom egyben az evangélikus iskolaként is működött.

Halastavak

A település helyi védettségű nevezetességei:

  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Temető parkja
  • Magtár épülete
  • Halászház
  • Fazsindelyes tömésház
  • Tölgyfa
  • Millenniumi park

Fejezetek Pogányszentpéter történetéből

Pogányszentpéter történetéről eddig néhány rövid ismertetés született csak, melyek közül a legjelentősebb Kanyar József: Fejezetek Pogányszentpéter község történetéből című kiállítási katalógusa, mely a Somogyi Múzeum sorozatban jelent meg. A kiadvány a pogányszentpéteri parasztság életének leírása mellett bő teret szentelt a középkori adatoknak is, viszont a 20. század adataival jopbbára (a szocializmus ideológiai hatása alatt íródott) adós maradt. A teljes mű pdf formátumban . Ebből idézünk néhány fontosabb adatot ízelítőül (a szó szerinti idézetek dőlttel szedettek):

"A középkori oklevelek Stregenz, Strigench, Stregench és Stergench formájában említették a település nevét, amely a hasonló nevű folyó mellett feküdt, s közelében egy kisebb hegyen (in monticulo prope Zenthpeterfalva) 1381-ben már működött a Kanizsai család által alapított s Szent Péter apostolról elnevezett pálos kolostor. A stregenchi remetetestvéreket más néven szentpéterieknek nevezték. A Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis második kötete azt is említi, hogy területén 1160-ban már a János-lovagoknak is volt monostora. A helységet e században még Zala megyei településként tüntették fel.

A XV. század elején az oklevelek Szentpéterfalva, vagy Németiszentpéter alakban is említették, miután a szentpéteri pálosok 1390-ben a Németiektől is kaptak Németiben földeket. A Pogány név pedig a hasonlónevű Pogány családtól veszi az eredetét, amely a XV. században a helység földesura volt. A helység sokáig a pálosok birtokaként is szerepelt, a dombon épült monostor helyét máig is Klastromi-mezőnek nevezi az ott élő nép.

Pogány szentpéter, illetve a középkori Szentpéter (Zenthpeter), mint láttuk, a Kanizsai család birtokához tartozott Kanizsa várával és a hozzátartozó somogyi jobbágyfalvakkal (Miháld, Szentpéter, Denes, Paid, Iharos, Ság, Illő, Csicsó) együtt. A birtokos család férfiágának kihalásával és Kanizsai Orsolya házassága révén az egész uradalom Nádasdy Tamás birtokába került.

A Mohács utáni első török betörések idején a felsorolt jobbágyfalvak lakói nagy pusztulásnak voltak kitéve, pestis és éhínség tizedelte soraikat, s az uradalom egyes falvait nemegyszer a kipusztulás réme fenyegette. A 150 éves török megszállás ideje alatt, a megye többi részéhez hasonlóan, a kanizsai váruradalomhoz tartozó Pogányszentpéter is elpusztult " (az 1554 évi hadjárat során).

1749-ben, a korabeli viszonyokat tekintve elég későn került sor a birtokos Malik János és a beköltözni szándékozó ismeretlen illetőségű jobbágyok közötti telepítési szerződés megkötésére,  vagyis ekkor települt

Az újratelepülés után, az 1767-es úrbérrendezéskor 5 jobbágycsalád, 27 házhellyel rendelkező, és 10 ház  nélküli (más házhelyén vagy házában lakó) zsellércsalád élt Pogányszentpéteren.

Kanyar József összefoglalásában olvasható a község határának leírása 1831-ből, melyet most ide idézünk.

A község határa századokon keresztül mitsem változott. A Ságh, Sukoród, Szentpál és Iharosberény között elterülő s az iharosberé-nyi uradalomhoz tartozó helység határfelmérése az urbárium kiadása utáni közvetlen esztendőkben történt: 1770. szeptember 20-án. A határlevél (határozó levél) útmutatása szerint 50 határhalom volt a jel, amelyek időközben „elenyésztek", aminek következtében meg kellett újítani azokat 1837. július 10-én az érdekelt helységek küldötteinek, akiknek sorában a szentpéterieket: Pétsek József, Mitnyek Istók, Nóvák Istók, Hajnal József, ifj. Nóvák Pál, ifj. Kardos József, Mitnyek József, ifj. Kortsmár János, Kondor Mihály, Pintér Mihály, Berke Józsi, Fiiszár Márton, Mitnyek Ádám, Pétsek Ferenc, Pétsek János, Miszel Józsi, Takáts János. Takáts György, Kardos János, Kodela Mihály képviselték.
Az új határlevél így hangzott:

„Az 1770. esztendőben szeptember 20-án kiadott határlevél útmutatója szerint menvén, Szentpéteri helység és Magasdi puszta határai közt elkezdtük a határjárást, azt hol az 1770. határozó levél tartalmánál fogva a Bunya vizének természetes folyama volt, mely helyen most már metszett kanálist tapasztaltunk, melynek egyik partján a régi halmot megtaláltuk, és minthogy ezen árok teszi a határmenetelt, annak északi részén Magasdi puszta határát képező régi halmot, mint ezen határozás rendében kezdő első halmot megújíttattuk, melynek ellenében a kanálisnak déli partján a szentpéteri, az idők viszonyai miatt egészen elenyészvén, a helyett egy újat hányattunk a felek megegyezésével, mely rendben a második.

Innen a Bunya folyót határmenetelnek megtartva, s mellette földmérő lánccal mérve, 680 ölek kimérése után elértünk azon helyhez, hol Magasdi és Sághi puszták határjaik, a Gardosi, vagyis Vasliki pusztával összeütköznek, hol két régi halmokat találtunk, délről Szentpéteri, nyugatról Sághi pusztát jelentőket, a Magasdi puszta határát jelentő halom északról elenyészvén, ahelyett újat hányattunk, szentpéterit is, sághit pedig újra felhányatván megújíttattuk, mint ezen határozás rendében a harmadikat, negyediket és ötödiket. Itt elmaradván északról Magasdi határnál folytattuk a határozást Ságh és Szentpéter között elkezdvén azon helyen, hol a Gardosi, vagyis Vasliki folyás a Bunyába belészakad és délnek menvén, azon nevezett Gardosi folyás tekervényes folyása mellett, mely mindenütt a határvonatot teszi, 628 ölek kimérése után elértünk azon helyre, hol a Nagybüki Gardosi folyásban kenderáztatói patak belészakad, ennek nyugati részén sághi földön megtaláltuk a régi sághi halmot, melyet rendben, mint hatodikat megújíttattunk, a folyásnak keleti részén pedig a szentpéteri egészen elenyészvén, ahelyett újat hányattunk, mely hetedik.
Tovább is délnek, a Gardosi folyásnak, hol egyenes, hol tekervényes menetelébe, az erdőben 570 öleket mérvén, ott ahol esős időben, Sághból, mely vízmosáson a Gardosi folyóba ömlenek a vizek, találtunk két látszató régi halmokat, és pedig a folyás nyugati részén a sághit, keleten a szentpéterit, melyeket mind rendben nyolcadikat és kilencediket megújíttattunk.

Mégis déli menetelben azon Gardosi, vagyis Vasliki folyást határvonalnak megtartva, és a Sághból leszakadó vízmosást jobbra hagyván 292 ölekre, azon folyónak nyugati részén a sághi látszatot megújíttattunk, a keleti részén pedig az elenyészett szentpéteri helyett újat hányattunk, melyek ezen rendben tizedik és tizenegyedik határhalmok. Innen ugyan tovább is a folyó árkát határvonalnak megtartván, hanem a déli iránytól most keletnek fordulván, és a völgybe 258 öleket mérvén, megtaláltuk azon völgy szélén a vízárok nyugati részén a sághit, keletről pedig a szentpéterit, melyeket ismét rendben tizenkettedik és tizenharmadikat újra felhányattunk.Ettől ismét délnek fordulva, és azon vízmosást, határelválasztó jelnek megtartva, a hegynek felfelé menvén 117 öleknek kimérése után kiértünk a Berényből Zákányba vezető posta-útra, hol is, délről sághi, északról szentpéteri, keletről pedig sukoródi régi határhalmokat megtalálván, melyek rendben tizennegyedik és tizenötödik, és tizenhatodik halmok, újra felhányatván, megújíttattunk.

Itt elmaradván a sághi határ, már most a határozást folytattuk szentpéteri határ és Sukoródi puszta között, és a fent írt hármas halmoktól észak felé tartván, a zákányi postaút mentében 102 ölek kimérése után, megtaláltuk a régi, keletről sukoródi, nyugatról pedig szentpéteri halmokat, melyeket is, mind ezen rendben tizenhetediket és tizennyolcadikat megújíttattunk.

Tovább is északnak menvén, és egyik halomtól a másikhoz való egyenességet határvonalnak megtartván, 120 ölekre az országút mellett megtalálván a régi halmokat, keletről szentpéterit, nyugatról sukoródit, mint rendben tizenkilencediket és huszadikat újíttattuk.

Ettől mégis északnak az országút mentében 96 ölek kimérése után megint két halmot találtunk, északról szentpéterit, délről sukoródit, egymásnak ellenébe, ezeket is mint huszonegyedik és huszonkettediket (t. i. megújíttattunk). Mégis ugyanazon irányban az út mellett 141 ölek kimérése után a huszonharmadik és huszonnegyedik, tovább is azon irányba az országút mellett 120 ölekre a régi huszonötödiket és huszonhatodikat megtalálván, újra felhányattuk. Itt elhagyván Sukoródi puszta határát, már most Szentpéteri helység és Keresztúri puszta között folytattuk a határozást, s tovább is az országút mellett, keleti irányba menvén és 120 öleket mérvén, két régi halmot találtunk, mely közül keletről Keresztúri puszta, nyugatról Szentpéteri helység határait jelentik, ezeket is mind rendben huszonhetediket és huszonnyolcadikat újra felhányatván, megújíttattuk.

Mégis azon keleti irányba, és út mellett, 110 ölek kimérése után, elértünk a szentpéteri szöllők gyepűj éhez, hol is a régi határlevél tartalma szerint két határhalomnak kellett volna találtatni, melyek azonban a Berényből Kanizsára vivő posta-útnak újonnan lett rendezése miatt egészen elenyésztek, azért a mostani használathoz képest a feleknek megegyezésekből, itten újat hányattak, és pedig egyik a gyepün kívül délről keresztúri, a másik a gyepün belül északról szentpéteri, melyek rendben huszonkilencedik és harmincadik halmok. Ezen halmoktól még jobban keletnek fordulván, és a gyepün belül 126 öleket mérvén, miután a régi gyepű kijebb tétetett, amint a hely színe megmutatta, és a régi halmok is elenyésztek, azoknak kevéssé látszató helyekre, délről Keresztűri puszta, északról pedig szentpéteri határokat jelentő két új halmok hányattak, amelyek rendben harmincegyedik és harminckettedik halmok.

Innen ugyanazon irányba a völgybe lemenvén 80 ölekre, a gödör szélén, déli részén megtaláltuk a régi egyes halmot, melyet rendben harmincharmadikat újíttattuk meg. Melyről még inkább, a nyári napkeletnek fordulván a gödör mellett, mely az elválasztó határjelt teszi és elhagyván a Keresztúri pusztát, már most a határozást szentpéteri és iharosberényi határok közt folytattuk, s az elébbi, egyes halom-tói 530 Öleket mérvén, a régi halmot fel nem találván, azért a Kisvári és Kerpai hegyek közt levő völgybe, a felek megegyezésével szentpéteri földön egyet újat hányattunk, mely rendben a harmincegyedik. Melytől északnak tartva, tovább is, a gödör közepét határvonalnak vévén 290 ölek után elértünk azon helyre, hol az említett gödörből kifolyó víz a Zimányi folyóba szakad, és ahol nyugatról Szentpéteri, keletről Berényi, északról pedig Szentpáli puszta határai összeütköznek, itt minthogy a régi hatáiievél szerint lenni kelletett halmok, a Zimányi folyó áradása miatt egészen elenyésztek, azoknak helyébe a Zimányi folyónak nyugati részén Szentpéteri, ugyanannak keleti részén pedig Szentpáli puszta határait jelentő két új halmokat hányattunk, melyek rendben harmincötödik és harminchatodik halmok.

Itt elmaradván iharosberényi határ, már most Szentpéteri helység és Szentpáli puszta határai között folytattuk a határjárást, és a most írott kettői halmoktól északi napnyugatnak tartva, és mindenütt határvonalnak, a Zimányi folyónak régi tekervényes ágyát vévén, egész azon helyig, hol 660 öleknek kimérése után, a Nádréti folyás a Zimányi folyóval összeszakad, a szentpáli földön megtaláltatott régi halmot megújíttattuk, a szentpéteri régi pedig egészen elenyészvén, a helyett a másiknak által ellenébe újat hányattunk, melyek rendben harminchetedik és harmincnyolcadik halmok. Melytől még jobban napnyugatnak tartva, és a Zimányi folyót, mely már most rendes árokba vétetett, határvonalnak állapítván 382 Ölek kimérése után elértünk azon halomhoz, mely az 1770. esztendei határlevél tanúbizonysága szerint azért hányatott a szentpéteri erdőszélben, mivel a vizek miatt azon helyre, hol a Zimányi folyó a Fakosi folyásba belészakadt, és amely a valóságos választó határjel, oda bemenni nem lehetett, most azonban mivel a berekbe be lehetett menni, megújítván a talált régi halmot, annak által ellenébe a berken keresztül 72 öleket mérvén száraz helyen, ne hogy idő jártával a Zimányi folyó partjának beszakadása miatt elenyésszen, a felek megegyezésével újat hányattunk szentpáli földön, melyek rendben harminckilencedik és negyvenedik halmok. Innen északnak fordulván, és mindenütt a berek közepét mostani használathoz képest határvonalnak tartván, nevezekimérése után elértünk azon helyre, hol a Fakosi, Magasdi és szentpéteri határok összeütköznek, itt megtalálván a szentpéteri régi halmot, azt megújíttattuk, Magasdit a maga jó állapotában hagyván, melyek rendben a negyvenegyedik és negyvenkettedik határhalmok.

Ezektől most már délnek fordultunk a magasdi és szentpéteri szántóföldek között 9IV2 ölek kimérése után a régi negyvenharmadikat újíttattuk meg.

Ugyanazon irányba a magasdi és szentpéteri szántóföldek közt, a dombra felmenvén 86V2 öl távolságra, a régi halom jóformán elenyészvén, helyette közös akarattal egy újat hányattunk, rendben a negyvennegyediket. Melytől mégis déli irányt tartva, s a nevezett szántóföldek között 106 öleket mérve, a régi negyvenötödiket újíttattuk meg. Ismét azon irányba is szántóföldek között 5IV2 ölek után a régi negyvenhatodikat. Ugyanabba, és földek között 148 ölek után a régi negyvenhetediket. Ahonnan ugyanazon irányba 147 ölek kimérése után elértünk a Szentpéterről Kanizsára vezető postaúthoz, melynek nyugati részén megtaláltuk a régi halmot, melyet, mint ezen határozás rendében negyvennyolcadikat, újra felhányatván megújíttattuk. Ettől délnek tartva, és 220 ölek kimérése után a magasdi malomhoz vezető szekérúton keresztül menvén a Bunyai folyóvíz kanálisához értünk, melyeknek északi partján hányattuk a negyvenkilencediket, délen pedig a szentpéteri határban, az ötvenediket. Ezektől már most nyugatnak fordulva, s a Bunya vize kanálisát határvonatul véve, ölek után eljutottunk azon helyre, hol régente a Bunya vizének természetes folyama volt, mely helyen most már metszett kanális vagyon, ennek északi partján a magasdi régi, mint ezen határozás rendében első s kezdő már megújíttatván, ennek ellenébe pedig egy újat hányatván eképpen Szentpéteri helységnek körülhatározását elvégeztük.

1860-ban már Inkey Károly birtokaként szerepel az összeírásokban a falu, melyet 1859-ben 175 katolikus, 7 izraelita, 1862-ben 201 katolikus és 7 izraelita vallású ember lakott. Az evangélikus betelepülők ezt követően jelennek meg az összeírásokban, megduplázva a falu népességét: 1907-ben 262 katolikus, 314 evangélikus, 11 református és 5 izraelita, tehát összesen 592 lakost ítak össze, azaz a katolikus lakosság száma is nőtt, és 11 református (2 család) is beköltözött a faluba. Két év múlva ugyanilyen arányokat látunk (264 római katolikus, 316 evangélikus, akiket ágostai hitvallású evangélikusként írtak össze, 11 református, 5 izraelita lakos). 1916-ban éreztette a háború a hatását, 3023 katolikus, 313 evangélikus, 1 református és 3 izraelita lakost regisztráltak: 619 főt.

 

Pogányszentpéter rövid településtörténete

Kezdetekben:

"A középkori oklevelek Stregenz, Strigench, Stregench és Stergench formájában említették a település nevét, amely a hasonló nevű folyó mellett feküdt, s közelében egy kisebb hegyen (in monticulo prope Zenthpeterfalva) 1381-ben már működött a Kanizsai család által alapított s Szent Péter apostolról elnevezett pálos kolostor. A stregenchi remetetestvéreket más néven szentpéterieknek nevezték. A Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis második kötete azt is említi, hogy területén 1160-ban már a János-lovagoknak is volt monostora. A helységet e században még Zala megyei településként tüntették fel.

A XV. század elején az oklevelek Szentpéterfalva, vagy Németiszentpéter alakban is említették, miután a szentpéteri pálosok 1390-ben a Németiektől is kaptak Németiben földeket. A Pogány név pedig a hasonlónevű Pogány családtól veszi az eredetét, amely a XV. században a helység földesura volt. A helység sokáig a pálosok birtokaként is szerepelt, a dombon épült monostor helyét máig is Klastromi-mezőnek nevezi az ott élő nép.

Pogány szentpéter, illetve a középkori Szentpéter (Zenthpeter), mint láttuk, a Kanizsai család birtokához tartozott Kanizsa várával és a hozzátartozó somogyi jobbágyfalvakkal (Miháld, Szentpéter, Denes, Paid, Iharos, Ság, Illő, Csicsó) együtt. A birtokos család férfiágának kihalásával és Kanizsai Orsolya házassága révén az egész uradalom Nádasdy Tamás birtokába került.

A török-magyar háborúk idején:
A Mohács utáni első török betörések idején a felsorolt jobbágyfalvak lakói nagy pusztulásnak voltak kitéve, pestis és éhínség tizedelte soraikat, s az uradalom egyes falvait nemegyszer a kipusztulás réme fenyegette.
A 150 éves török megszállás ideje alatt, a megye többi részéhez hasonlóan, a kanizsai váruradalomhoz tartozó Pogányszentpéter is elpusztult " (az 1554 évi hadjárat során).

A XVII-XVIII.században:
1749-ben, a korabeli viszonyokat tekintve elég későn került sor a birtokos Malik János és a beköltözni szándékozó ismeretlen illetőségű jobbágyok közötti telepítési szerződés megkötésére,  vagyis ekkor települt újjá.
Az újratelepülés után, az 1767-es úrbérrendezéskor 5 jobbágycsalád, 27 házhellyel rendelkező, és 10 ház  nélküli (más házhelyén vagy házában lakó) zsellércsalád élt Pogányszentpéteren.
A község határa századokon keresztül mit sem változott. A Ságh, Sukoród, Szentpál és Iharosberény között elterülő s az Iharosberényi uradalomhoz tartozó helység határfelmérése az urbárium kiadása utáni közvetlen esztendőkben történt: 1770. szeptember 20-án. A  határlevél (határozó levél) útmutatása szerint 50 határhalom volt a jel, amelyek időközben „elenyésztek", aminek következtében meg kellett újítani azokat 1837. július 10-én az érdekelt helységek küldötteinek, akiknek sorában a szentpéterieket: Pétsek József, Mitnyek Istók, Nóvák Istók, Hajnal József, ifj. Nóvák Pál, ifj. Kardos József, Mitnyek József, ifj. Kortsmár János, Kondor Mihály, Pintér Mihály, Berke Józsi, Fiiszár Márton, Mitnyek Ádám, Pétsek Ferenc, Pétsek János, Miszel Józsi, Takáts János. Takáts György, Kardos János, Kodela Mihály képviselték.

A XIX.században:

1860-ban már Inkey Károly birtokaként szerepel az összeírásokban a falu, melyet 1859-ben 175 katolikus, 7 izraelita, 1862-ben 201 katolikus és 7 izraelita vallású ember lakott. Az evangélikus betelepülők ezt követően jelennek meg az összeírásokban, megduplázva a falu népességét.
A XX.században: 1907-ben 262 katolikus, 314 evangélikus, 11 református és 5 izraelita, tehát összesen 592 lakost írtak össze, azaz a katolikus lakosság száma is nőtt, és 11 református (2 család) is beköltözött a faluba. Két év múlva ugyanilyen arányokat látunk (264 római katolikus, 316 evangélikus, akiket ágostai hitvallású evangélikusként írtak össze, 11 református, 5 izraelita lakos).
1916-ban éreztette a háború a hatását, 302 katolikus, 313 evangélikus, 1 református és 3 izraelita lakost regisztráltak: 619 főt.

Önkormányzati címtár

Képviselő testület:
Székhelye: Pogányszentpéter Község Önkormányzata
Pogányszentpéter, Bajcsy-Zsilinszky u. 84.
8728.

Tagjai:
Flinger Tamás polgármester
Tel.: 0630/5797978
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Fogadóóra: szerda 17.00 – 18.00;

Zakócs József képviselő
Tel.:
30/335-7365

Imreiné Nemcsók Zsuzsanna képviselő
Tel.:
30/528-8138

Bogdán Zoltán képviselő                      
Tel.:
30/458-5163

Horváth Szilárd képviselő                       
Tel.:
20/990-6651


Végrehajtó szerve:

Közös Önkormányzati Hivatal
székhelye: 8725 Iharosberény, Rákóczi u.6.
Jegyző: Kálmánné Putics Zsuzsanna
Tel:+36 82 594 010; +36 82 594 011
Fax: +36 82 494 052

Intézményei:

Pogányszentpéteri Micimackó Óvoda
székhelye:8728 Pogányszentpéter ,Dózsa György utca 81.
intézményvezető:Kodela Imréné(Erika)
óvónő:Kálmán Gáborné(Ildikó),
dajka:Szabó Ferencné (Panni)
konyhai dolgozó:Ferencné Kisdeák Mária
Tel:+36 30 525 6532

Csurgó Kistérségi Mozgókönyvtári Ellátó Hely
(Községi Könyvtár és Internetes Információs Pont)
székhelye:Pogányszentpéter,Dózsa György utca 81.
könyvtárvezető: Bokros Andrásné (Ibolya)
Tel:+36 20 412 6900

Csurgó Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat:
székhelye: 8840.Csurgó,Kossuth u.1
Tel:+36 82 571 015
intézményvezető : Buzásné Mester Bernadett,
családgondozó: Bata Hajnalka
Tel:+36  20 226  697
Ügyfélfogadás :
Pogányszentpéteren minden csütörtök 8.00-10.00 óra közt a Polgármesteri Hivatalban

Inke Központú Szociális Alapellátó Intézmény
székhelye: 8724.Inke ,Kanizsai u.
intézményvezető:Dezső Mária Magdolna
gondozónők:Varga Jánosné (Erzsi) ,Molnár Jánosné (Kati) ,Üst Ilona ,
Tel:+36 30 480 0401 ,+36 82 594 010 ,+36 82 720 171,

Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgó Járási Hivatala
http://kormanyablak.hu/hu/kormanyablakok/somogy/15

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Falugazdász:Stánclné Horváth Borbála
Tel:+36 30 428 2442
Ügyfélfogadás:
Közös Önkormányzati Hivatalban
Szerda:9.00-12.00

Egészségügyi szolgáltatások:
Háziorvosi ellátás:
háziorvos:Dr. Erőss Sándor  ,”Erőss Agape”
ápolónő:Beke Lászlóné (Piroska)
Rendelés a pogányszentpéteri rendelőben szerdánként 10.00-13.00 óra között
Tel:+36 30 493 9849 ,+36 82 720 273
ügyeletet tart a háziorvos munkanapokon 7.00-15.00 között

Egyéb időszakokban sürgősségi ügyeletet ad:
Csurgó Központi Ügyelet
Csurgó,Tel:+36 82 471 880 vagy MENTŐK :Tel:104

Gyermekorvosi ellátás:
Dr. Kunsági Máté Erzsébet gyermekorvos
Rendelés a pogányszentpéteri rendelőben: Keddenként: 10.00-13.00 között
Tel:+36 30 901 2403

Védőnői ellátás:
 Rendelés a pogányszentpéteri rendelőben
védőnő:Bekéné Sári Adrienn
Kedd:10.30-11.30 között csecsemőtanácsadás a pogányszentpéteri rendelőben
Péntek:8.00-10.00 terhestanácsadás az iharosberényi rendelőben
Tel:+36 30 225 1252

Fogorvosi ellátás:
 Dr Laklia Mária fogorvos
Rendelés: Iharosberény, Kanizsai u.
Tel:+36 82 720 274

Állategészségügyi szolgáltatás:
Dr.Horváth Gábor állatorvos
Cím:8840 Csurgó Petőfi tér 22

Telefonszám:+36 (30) 2054707

Csurgói Állatorvosi Rendelő és Állatpatika
Csurgó ,8840 Rákóczi u. 73.
Tel:+36  30 974 2881
Dr. Maszlag Bernadett  magánállatorvos
Nyitvatartás
Hétfő - Péntek: 9:00 - 12:00 és 15:00 - 18:30
Szombat: 10:00 - 12:00

Gyógyszertárak:
Pharmacon Gyógyszertár
Cím: 8725 Iharosberény, Mártírok útja 53.
Tel:+36 82 494 059

Pogányszentpéteren Mobil Posta működik, a postaautó naponta 11.30 és 15.00 között járja a település utcáit.Fix megállóideje 11.30.-12.00 között a faluközpontban a Polgármesteri Irodaépület mellett van (Pogányszentpéter,Bajcsy-Zs.u.84)

Boltok:
Mecsek Füszért üzlete (Bajcsy-Zs.u. 78)
Mini ABC (bajcsy-Zs.50)

Presszók:
Stop Presszó (Bajcsy-Zs)
Kanyar Presszó (Bajcsy-Zs)

Horgásztó:
üzemeltető:Balatoni Halászati zRT.
Tel:+36 20 482 2916, +36 30 852 1333.

Pogányszentpéteri Micimackó Óvoda

Óvodavezető: Kálmán Gáborné (Ildikó)
Tel.: 06/30/525-6532;

Dolgozók:
Óvónő:Horváth Katalin
Óvodapedagógus: Horváth Katalin
Óvodai dajka: Szabó Ferencné
Konyhai kisegítő: Ferenczné Kisdeák Mária
Fűtő-karbantartó: Varga Gyula

Házirend
OM: 202336 .
Telefon: 0630 / 5256532
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Óvodai csoportok száma: 1
Férőhely száma: 25fő
A felvehető gyermekek száma: 30
A csoportszervezési forma: vegyes

Alaptevékenység: Az intézmény alaptevékenysége az óvodai nevelés. Ezen belül biztosítja az óvodai étkeztetést, a sajátos igényű gyermekek óvodai nevelését és a kisebbségi óvodai nevelés irányelvei szerint kizárólag magyar nyelven folyó roma nevelést. A gyermekeknek biztosítja a meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség-kibontakoztató, integrációs és óvodai fejlesztő program szerinti foglalkoztatását. Továbbá biztosítja a logopédiai ellátást.

Az óvodai beiratkozás, felvétel: Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.49 § (1)

A gyereket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. A gyermek átvétele másik intézményből hivatalos átjelentkezés útján történik. A nyomtatványt az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez.

20. § (1) A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.

(2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartóz-kodási helye szerint illetékes jegyzőt. (3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. (4) Az óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt, továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is. (5) A kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője az Nkt. 45. § (10) bekezdése szerint megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. (6) Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. (7) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be. (8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilván tartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvoda jogviszonya megszűnt.

Beiratkozáskor a szülő és a gyermek személyes megjelenése szükséges. Ekkor rögzítjük a gyermek adatait, melynek igazolására, kérjük a szülő személyi igazolványát, a gyermek lakcímkártyáját és születési anyakönyvi kivonatát.

Az óvodába felvételt nem nyert gyermek esetében az óvoda írásban megküldött határozatában foglaltakkal kapcsolatban a szülő írásban fellebbezéssel élhet az önkormányzat jegyzője felé.

Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvoda vezetője bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre.

Az óvoda a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6. évét betölti, de legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény. Abban az évben, amelyben a gyermek a hatodik életévét betölti,az óvoda vezetőjének döntenie kell ,hogy iskolába menjen-e vagy maradjon. Hetedik év betöltése után abban az esetben kezdhet újabb tanévet, ha augusztus 31. után született, és Szakértői Rehabilitációs Bizottság javasolja. A gyermek abban az évben, amelyben 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A felvételről az óvodavezetője dönt. Az óvodaköteles gyerek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a gyerek felvételét az alábbi esetekben:

  • ha gyerek betöltötte a harmadik életévét, és hátrányos helyzetű,
  • ha a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§- a szerint, jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére
  • ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte
  • ha a szakértői bizottság a gyermek ellátására az óvodát kijelölte

A gyermek számára lehetőséget biztosítunk ez idő alatt , hogy betekinthessen óvodánk életébe.

A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető valamint a védőnő egyetértésével a gyermek jogos érdekeit szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelés alól, ha a gyermek családi körülményei, képességei, sajátos helyzete indokolja. Felmentésre az óvodába való jelentkezés után kerülhet sor.

A gyermek átvétele másik intézményből hivatalos átjelentkezés útján történik. A nyomtatványt az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak. Az óvoda köteles felvenni, átvenni a gyermeket , ha halmozottan hátrányos helyzetű, valamint akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

8.§ (1) Lehetőség van 2.5 éves gyermek felvételére is amennyiben van még szabad férőhely és a gyermek fél éven belül betölti a harmadik életévét.

( NKt.8.§ ) 2014.szeptember 01-től : A gyermek abban az évben , amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Elsőként azokra a gyermekekre vonatkozik akik 2011-ben születtek és 2014. augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. A gyermekek nagyobb csoportja: Az óvodai élet szervezéséből adódó kérdések eldöntésénél, érdekeik képviseletekor, a gyermekek nagyobb csoportjának tekintjük az óvodába járó gyermekek létszámának 70%-át.

Nevelési év rendje

Nevelési év: Az óvodai nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart
A szervezett ( kötelező és kötetlen ) foglalkozások szeptember 1-től a következő év május 31-ig tartanak.

Az óvoda nyitva tartása: Az óvoda öt napos, hétfő – péntek : 7 órától 16,30 tartó munkarenddel, egész éven át folyamatosan üzemel. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Karbantartási ,felújítási munkák elvégzésére 2+3 hetes szünetet tart,melynek időpontjáról a szülők legkésőbb február 15-ig tájékoztatást kapnak. Munkaszüneti napokon az óvoda is zárva tart.

Nevelés nélküli munkanapok: A 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet 2. § (4) alapján egy nevelési évben öt nevelés nélküli munkanapot tart, mely napokon az óvoda zárva tart, gyermekeket nem fogad. Ezeket az alkalmakat szakmai ismereteink gyarapítására, továbbképzésekre,tapasztalatcserékre, elemzések, összegzések elkészítésére fordítjuk. Ebből az 5 napból hármat a szünet idején szervezünk. A nevelés nélküli napokról a tanév elején tájékoztatjuk a szülőket.

Térítésmentes szolgáltatások

Logopédus: A logopédus minden öt évet betöltött gyermekkel év elején szűrést végez. Szükség esetén beszédjavító és dyslexia megelőző foglalkozásokat tart a gyerekeknek
A nevelési programban megfogalmazott foglalkozások, programok

Fejlesztések: Ingyenes szolgáltatásként, az óvodapedagógusok, a tehetséggondozás és az esélyegyenlőség megterem-tése céljából, játékos külön fejlesztő foglalkozásokat tartanak a 6 éves gyermekeknek
Gyermekek és szülők jogai, kötelességei

A gyerekek jogai
(Közoktatási törvény( 10.§)

A nevelési és oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki (játék, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás). Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig pedagógus felügyelete alatt ál. A gyerekek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Ide tartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is. A gyerekeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez való, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak testi épségét.

FOGLALKOZÁSOK

Napok

Mindennapi komplex foglalkozások

Komplex foglalkozások

 Hétfő

Mindennapos Testnevelés

Mese – vers

Külső világ tevékeny megismerése Művészeti tevékenység: Ének-zene ( 3-5 éves )

Kedd

Mindennapos Testnevelés

Mese - vers

Matematikai nevelés ( 5-7 éves ) Művészeti tevékenység : Vizuális nevelés ( 3-4 éves )

Szerda

Mese - vers

Testnevelés

 

Csütörtök

Mindennapos Testnevelés

Mese – vers

Matematikai nevelés ( 4-5 éves ) Művészeti tevékenység : Vizuális nevelés ( 5-7 éves )

Péntek

Mindennapos Testnevelés Mese - vers

Művészeti tevékenység : Ének – zene ( 5-7 éves )

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NAPIREND

Időtartam

Napirendi tevékenységek

  7,00 – 11,45

 

 

 

 

Ezen belül :

 8.30 - 9,15

 

 11,45 - 12,45

 12,00

 12,45 - 14,30

 

 14.30 - 16,30

 

 Gyülekezés,szabad játék

Szabadon mozgás, séta

Játék az udvaron

Komplex tevékenységek

Mindennapos testnevelés

Kompetencia programcsomag alkalmazása

 

Folyamatos tízórai

 

Készülődés az ebédhez

Ebéd

Teremrendezés, tisztálkodás

Mese, pihenés

Felkelés,uzsonna

Játék, fejlesztések, folyamatos hazamenetel

 

 

 

 

 

Magyar Falu Program