250

Partnereink

Feltöltés alatt!

Pogányszentpéter rövid településtörténete

Kezdetekben:

"A középkori oklevelek Stregenz, Strigench, Stregench és Stergench formájában említették a település nevét, amely a hasonló nevű folyó mellett feküdt, s közelében egy kisebb hegyen (in monticulo prope Zenthpeterfalva) 1381-ben már működött a Kanizsai család által alapított s Szent Péter apostolról elnevezett pálos kolostor. A stregenchi remetetestvéreket más néven szentpéterieknek nevezték. A Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis második kötete azt is említi, hogy területén 1160-ban már a János-lovagoknak is volt monostora. A helységet e században még Zala megyei településként tüntették fel.

A XV. század elején az oklevelek Szentpéterfalva, vagy Németiszentpéter alakban is említették, miután a szentpéteri pálosok 1390-ben a Németiektől is kaptak Németiben földeket. A Pogány név pedig a hasonlónevű Pogány családtól veszi az eredetét, amely a XV. században a helység földesura volt. A helység sokáig a pálosok birtokaként is szerepelt, a dombon épült monostor helyét máig is Klastromi-mezőnek nevezi az ott élő nép.

Pogány szentpéter, illetve a középkori Szentpéter (Zenthpeter), mint láttuk, a Kanizsai család birtokához tartozott Kanizsa várával és a hozzátartozó somogyi jobbágyfalvakkal (Miháld, Szentpéter, Denes, Paid, Iharos, Ság, Illő, Csicsó) együtt. A birtokos család férfiágának kihalásával és Kanizsai Orsolya házassága révén az egész uradalom Nádasdy Tamás birtokába került.

A török-magyar háborúk idején:
A Mohács utáni első török betörések idején a felsorolt jobbágyfalvak lakói nagy pusztulásnak voltak kitéve, pestis és éhínség tizedelte soraikat, s az uradalom egyes falvait nemegyszer a kipusztulás réme fenyegette.
A 150 éves török megszállás ideje alatt, a megye többi részéhez hasonlóan, a kanizsai váruradalomhoz tartozó Pogányszentpéter is elpusztult " (az 1554 évi hadjárat során).

A XVII-XVIII.században:
1749-ben, a korabeli viszonyokat tekintve elég későn került sor a birtokos Malik János és a beköltözni szándékozó ismeretlen illetőségű jobbágyok közötti telepítési szerződés megkötésére,  vagyis ekkor települt újjá.
Az újratelepülés után, az 1767-es úrbérrendezéskor 5 jobbágycsalád, 27 házhellyel rendelkező, és 10 ház  nélküli (más házhelyén vagy házában lakó) zsellércsalád élt Pogányszentpéteren.
A község határa századokon keresztül mit sem változott. A Ságh, Sukoród, Szentpál és Iharosberény között elterülő s az Iharosberényi uradalomhoz tartozó helység határfelmérése az urbárium kiadása utáni közvetlen esztendőkben történt: 1770. szeptember 20-án. A  határlevél (határozó levél) útmutatása szerint 50 határhalom volt a jel, amelyek időközben „elenyésztek", aminek következtében meg kellett újítani azokat 1837. július 10-én az érdekelt helységek küldötteinek, akiknek sorában a szentpéterieket: Pétsek József, Mitnyek Istók, Nóvák Istók, Hajnal József, ifj. Nóvák Pál, ifj. Kardos József, Mitnyek József, ifj. Kortsmár János, Kondor Mihály, Pintér Mihály, Berke Józsi, Fiiszár Márton, Mitnyek Ádám, Pétsek Ferenc, Pétsek János, Miszel Józsi, Takáts János. Takáts György, Kardos János, Kodela Mihály képviselték.

A XIX.században:

1860-ban már Inkey Károly birtokaként szerepel az összeírásokban a falu, melyet 1859-ben 175 katolikus, 7 izraelita, 1862-ben 201 katolikus és 7 izraelita vallású ember lakott. Az evangélikus betelepülők ezt követően jelennek meg az összeírásokban, megduplázva a falu népességét.
A XX.században: 1907-ben 262 katolikus, 314 evangélikus, 11 református és 5 izraelita, tehát összesen 592 lakost írtak össze, azaz a katolikus lakosság száma is nőtt, és 11 református (2 család) is beköltözött a faluba. Két év múlva ugyanilyen arányokat látunk (264 római katolikus, 316 evangélikus, akiket ágostai hitvallású evangélikusként írtak össze, 11 református, 5 izraelita lakos).
1916-ban éreztette a háború a hatását, 302 katolikus, 313 evangélikus, 1 református és 3 izraelita lakost regisztráltak: 619 főt.

Fontos adatok

Pogányszentpéter területe: 1315 ha
Lakónépesség száma (2013.): 490 fő
Ingatlanok száma (2013.): 167 db
GPS koordináták: 46.38433, 17.06217

EOV koordináták: 497294, 117481
( 2013-évi állapot)

Pogányszentpéter Község Önkormányzata által fenntartott intézményhálózat struktúrája:

  • Pogányszentpéter - Iharosberény-, Iharos-, és Inke Községek Önkormányzatainak társulásban együtt működtetett intézményei:
  • Közös Önkormányzati Hivatal (Iharosberény község gesztorságával)
  • Szociális Alapellátási Intézmény (Inke község gesztorságával)
  • Háziorvosi Szolgálat (Iharosberény község gesztorságával) (A település az Iharosberényi háziorvosi szolgálathoz tartozik. A háziorvos székhelye Iharosberényben van. A településünkön  heti egy alkalommal rendel. Egyéb napokon az Iharosberényi rendelőben kapnak egészségügyi ellátást a betegek)
  • Gyermekorvosi Szolgálat (Iharosberény község gesztorságával) (A településen heti egy alkalommal rendel. Egyéb napokon az Iharosberényi rendelőben kapnak egészségügyi ellátást a betegek)
  • Védőnői Szolgálat (Iharosberény község gesztorságával) (A településen heti egy alkalommal működik. Egyéb napokon az Iharosberényi rendelőben kapnak egészségügyi ellátást a gyermekek és a kismamák)
  • Fogorvosi Szolgálat (Iharosberény község gesztorságával,Iharosberényben látja el betegeinket)

Csurgói Kistérségi Többcélú Társulás 18 önkormányzatának társulásban együtt működtetett intézményei (Csurgó város gesztorságával):

  • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
  • Sürgősségi Betegellátás
  • Kistérségi Járó beteg Szakellátó
  • NEFELA Jégeső elhárítási Szolgálat
  • Belső Ellenőrzés

Hivatalok

  • Körjegyzőség
  • Polgárőrség
  • Református Egyházközség Lelkészi Hivatala
  • Rendőrség

Magyar Falu Program